A nyugdíj és a nyugdíjas társadalom problémájának megoldása a születendő gyermekek számának növelésében rejlik. Hazánkban lassan elöregegszik a népesség. A kevés gyerekből kevés aktív dolgozó felnőtt lesz és így a nyugdíjas korúak számának növekedésével egyre kisebb dolgozó réteg tartja el az öregedő társadalmat. Közgadászok, politikusok  a pénzügyi megoldásban keresik a kiutat. A pénzügyi kezelések, nyugdíjtakarék pénztárak és egyéb financiális ötletek nem adnak tényleges megoldást a problémára, mert az egésznek az alapja az, hogy évtizedek óta egyre kevesebb gyermek születi és így elöregszik a magyar társadalom - ahogy az európai is. Magyarországon külön gondot jelent majd az is, hogy az ötvenes évek abortusz tilalma alatt született gyermekek, most érik el a nyugdíjas kort. A Ratkó-korszak után a túlzott abortusz liberalizáció miatt még a felnővekvő Ratkó-gyermekek sem reprodulálták saját létszámukat a társadalom számára. A születések csökkenése még most sem állt meg. Kormányzati programként kellene kezeni ezt a helyzetet és arra ösztönözni a családokat , hogy több gyermek nevelését vállalják. Az abortuszok helyett a nőket inkább a gyermek megszülése és örökbeadása irányába kellene terelni - akár pénzügyi támogatással járó program kidolgozásával. Olyanra gondolok, hogy aki abortusz helyett megszüli a gyereket és örökbe adja a terhesség ideje alatt apanázst kap a terhességgel járó költségek finanszírozására, anyaotthonba költözhet a terhesség idejére és a gyermek örökbeadása után egy összegbe annyit mint a kilenc hónapos apanázs volt. Természetesen az örökbeadás folyamatát ez nem érinti, a hatályos jogszabályok érvényesenek. Csak a megszületést ösztönöznék az abortusz helyett. Én mozgássérültként szültem és felneveltem két gyereket, akik most már dolgoznak, adót és járulékot fizetnek - ergo a saját rokkantnyugdíjamat  már a gyerekeim kitermelik. Emlékszem volt olyan ötlet, hogy a felnőtt munkába álló fiatalok az adójuk náhány százalékát átadhatnák szüleik támogatására. Ez az ötlet többször előkerült már és el is tünt. Pedig a szülők felé ez is egy ösztönzés lehetne, a több gyermek vállalására, hiszen felnőve ilyen szempontból is támasza lesz a gyermek a szülőjének. Egyébként ezt az adóból adható szülői támogatást már akkor is lehetne folyósítani, amikor mág aktív korú a szülő - ebben az esetben nyugdíj előtakarékossági számlán gyűlne a pénz, amit a szülő nyugdíjba menetelekor kaphatna kézbe akár egy összegbe is. Ha nyugdíjba mentele előtt meghal az ilető, akkor a családra száll. A családi adózás viszaállítása, a lakásvásárlás vagy építés adókedvezménye is a gyermekek érdekében a jövőt szolgálná.  Lakás programmal is növelhetnánk a gyermek vállalási kedvet - például négy gyermekes család 3 szobás kedvezményes bérű önkormányzati bérlakást kaphat, akár az önkormányzati bérlakások építésének növelésvel, amelyet gyermeket nevelő családok kaphatnak. A lumpen családoknál, pedig szigorú ellenőriznék a családban élő gyermekek gondozását. Esztergomban az önkormányzat a Szent Miklős Alap és az ehhez kapcsolódó Szent Miklós Programmal törekszik arra, hogy több gyermek szülessen a városban élő családokban és talán ennek is köszönhető, hogy évről évre több esztergomi kisbaba születik. Ha országos szinten most is csak azon ötletelünk, hogy az egyre fogyó dolgozó réteg milyen pénzügyi megoldással gondoskodjon nyugdíjas éveiről és nem a probléma gyökerét jelentő csökkenő gyermek születéssel és ezzel együtt a népesség fogyással foglalkozunk, akkor ez a gond évtizedekig megmarad egész addíg mig végleg elfogy magyar nemzetünk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.